Advent

Első Vasárnap

És az elmaradhatatlan naptár.

Két gyerekhez, minden napra két csomagocska.

De jó is lesz év végén itthon pihenni, kalács meg fenyő illat.....!

Az elrontott dobozom

Ez az írás azért született, mert általánosságban mindenki (nem sértésnek szánom) tökéleteset alkot, és csak azt mutatja be.

Na, hát nekem sikerült tökéletesen elcsesznem életem első transzferált teás dobozát.

Nos, ő az. 

Próbáltam illóolajjal lenvászonra. Az az egy ami tökéletesen sikerült. Próbáltam transzferzselével, textilre. Az kimondottan nem sikerült. Így (akármilyen) anyagra, marad az olaj. Tökéletes.

Ettől felbátorodva jött a fa. Zselé kiszuperált vágódeszkára, nem tetszett. Olajjal vágódeszkám másik oldalára, rettentő.

Itt jegyzem meg, hogy aztán mosogatás után a zselés kép gyönyörűen megvan még mindig. Na ott, az már tetszik.

És most beszéljünk a dobozomról.

Lefestettem matt zöld akrilfestékkel egyszer. Gyertyáztam az éleket és jött három réteg matt vajszínű. (Persze minden réteget az előző száradása után vittem csak fel.) Aztán csiszoltam 80-as smirglivel, elég keményen mire olyan lett, amilyen. Mikor ezzel végeztem, tisztára szerelmes lettem a dobozkámba, olyan szép volt.

És jött a feketeleves.

Transzferáltam 100%-s illó olajjal a fára. (Előtte próbálgattam még fatáblára, azok sikerültek.)

Most persze nem sikerült.

Elmosódott ahol sok volt az olaj, és nem látszódott ott, ahová kevés került.

Megint csiszoltam, nem tűnt el. Festettem, csiszoltam, átlátszik.

Gondoltam alszom rá egyet, nálam ez általában beválik.

Ma reggel gondoltam, engem már nem érdekel senki és semmi! Lesz ami lesz alapon, több módon is kipróbáltam a felvitelt. Elvégre van több oldala is annak a nyomorult doboznak.

Mire a teteje ilyen rettentő lett, megvilágosodtam.

Nálam kell még egy mozdulat, amit senki nem ír. Valószínűleg jobbak e téren mint én és már nem kell ez a mankó.

Felületre ráfordított papírt beolajozás után, áttöröltem száraz ronggyal. Felitta a fölös olajat, aztán estem neki a kiskanállal.

Végül pedig nem lakkoztam, hanem valami flakonos fényezőt adtak, amit permetezni kellett.

Sokat lesz kézben, majd kiderül tartós e.

Ez az egész móka kb. 4 napig tartott, minden más elfoglaltság mellett.

Mikor közel kerültem az idegbajhoz, csináltam olyat, ami legalább megy.

2m hosszú és 75cm széles. Érdekessége, hogy len. Nagyon könnyű, durvább mint a pamut de talán mosni jobb lesz.

Nehogy már ........

.....kimaradjak valamiből!

Kipróbáltam:

Levendula olaj első osztályú annak, aki szereti az illatát.

Én nem vagyok még az igazi, látszik is X óránál.

Szőttes

Egy kis asztali futó a vateráról.

Drága ma már ez a fajta anyag, szerencsére egész jó áron jutottam hozzá. Hát még ha olyat is találok, ami kézzel lett szőve......!

Szélcsipke már csak hab a tortán. 

Nagyon aprólékos, strapa bíró fonalból és nagyon szépen van rádolgozva az anyagra. 

Valaki valamikor sokat bíbelődött vele mire elkészült. 

Nagyon fogok rá vigyázni.

Végre

Közel fél éve elhatároztam, két nap alatt elkészült.

Előző bejegyzés két képe után itt a folytatás. Szőttem már szőnyeget, de most jobban kellett figyelni. Nagyon látszik, ha hiba van benne. Van is, de mindegy, elsőre elég jó lett. Széleket (is)  kellett nagyon figyelni.

Szélfeszítő nélkül nem is menne. Még a vaterán vettem talán két éve.

Segítségem két nap el se mozdult, csak enni. Haladtam is rendesen, de csak mikor kidőlt. 

És, hát a végeredmény. 70x220 cm lett. Könnyű, nem mértem meg de szerintem nincs több 2kg-nál, remélem jó lesz mosni is. Konyhában próbáljuk ki, a legtöbbet itt tipródunk.

Régen nem jelentkeztem.......

......mert megint készül mindenféle egyszerre.

Most a második legfontosabb, ez a kupac. Folyamatosan bogozom. 

Egyenlőre ennyi van kész. Délelőtt felvetettem, délután háromkor itt tartottam. Szeretném holnap estére befejezni, de nehezebben megy mint a szőrös rongy. Meglátszik, ha egyenletlen.  :-)